Zserbógombóc

0
Az Angyalka találkozóra – előzetes megegyezés alapján – nem vittünk ételeket, maximum némi édesség volt engedélyezve. Nekem sikerült ezt is mellőzni, de pár bloggertárs gondoskodott az ellátmányról és hozott finom süteményeket. Nehéz mindent felidéznem így egy hét távlatából, de van három dolog, ami nem megy ki a fejemből: Piszke gombócai, Viki citromos kekszei és az ÍB által készített szaloncukrok. Nem csoda, mivel már a helyszínen betermeltem jó pár kekszet és gombócot.
Szerencsére senki nem várt sokáig a receptek közzétételével, így meg is van a finomságok elkészítésének pontos menete. Bár Piszke éppen arról írt, hogy nem akart zserbógombócot készíteni, ezért az eredeti recepthez képest módosításokkal élt, én azt mondtam tegnap magamban, hogy én meg akarok zserbógombócot, így nem tétováztam tovább és nekiálltam a gombócgyártásnak. A recept igen egyszerű, nagy kihívást és némi izgalmat a csokibevonat jelentett számomra, de mivel én is egyre több helyen olvastam a fogpiszkáló-hungarocell kombináció sikeréről, úgy döntöttem, kipróbálom. Hálistennek nem dobtuk még ki az összes kütyünk dobozát, így sikerült kihalásznom az ágy alól egy notebook-támasztó oldalhungarocellt, ami tökéletesen meg is felelt a célnak.

A zserbógombóc recept tehát:

Hozzávalók:

15 dkg aszalt sárgabarack
15 dkg darált dió
2 ek narancslikőr vagy helyette konyak/rum
1 ek víz
2 ek porcukor
1 ek. baracklekvár
fél tk rumaroma/rum

A csokibevonathoz:
15 dkg ét tortabevonó/étcsoki
1 tk olaj

1. A barackokat meglocsoljuk az alkohollal és a vízzel és állni hagyjuk kb. 1 órán át.
2. Késes aprítóval, kávédarálóval, vagy ami van, jól szétaprítjuk az aszalt barackokat, majd hozzáadjuk az összes többi hozzávalót, úgy, hogy gyúrható legyen a massza.
3. A masszából pici golyókat formázunk, majd betesszük a hűtőbe őket, hogy könnyebb legyen a csokibevonás.
4. Kb. 1 óra múlva a tortabevonót/étcsokit egy kicsike lábosban gőz fölött megolvasztjuk és belekeverjük az olajat. És itt jön az attrakció!
Helyet csinálunk a pulton: balkéznél a lehűlt gombócokkal teli tálca, mellette fogpiszkálók, középen a csokit tartalmazó lábos, jobbkéznél másik tálca, rajta a hungarocell.
5. A gombócba beleszúrjuk a fogpiszkálót, a csokis lábost kicsit megdöntjük, megforgatjuk a csokiban a golyót és gyorsan beleszúrjuk a hungarocellbe. Ha mind megvan, akkor visszatesszük az egészet a hűtőbe, majd ha megdermedt a csoki, megesszük egyszuszra.
Természetesen mélységesen egyetértek Piszkével abban, hogy ezerféle módon lehet variálni az ízesítését, de így, vagy úgy, tuti nyerő édesség!! A csokizást még gyakorolnom kell, nem lett tökéletes, de már így is nagyon örülök, hogy sikerült! Olyan, mint a zserbó, készítése viszont sokkal sokkal egyszerűbb!

Azért ha valaki mégis szeretne zserbószeletet készíteni, akkor itt van a zserbó receptje.

Előző cikkAngyalka
Következő cikk„Olyan jó kis karácsonyi falatkák” – Gesztenyés kifli és datolyás golyók

1 hozzászólás

  1. Ez valami tök profi!:-)) Minden elismerésem! A macitechnika bevonul a köztudatba!Az ízét én is tanúsíthatom, de ezt a csokizómódszert nem lehetne plasztikusabban, mondjuk grafikus módon is ábrázolni?:-DTotál off: ez a kommentezés szörnyű!:-(, néha még el is száll.

  2. húú, hát akkor sorban: köszönöm szépen mindenkinek az elismerő szavakat. a csokimáz-szerénységem hátterében az az egyszerű tény állt, hogy nem mindegyik gombóc lett ilyen szép:):) de ez már a fotós szabadsága!:) Ízbolygó, Zsú, Scamorza: tiszta szívből ajánlom, tényleg nagyon-nagyon finom! Lekvároskukta: ebből a mennyiségből kb. 24-27 darab lesz. elvileg. én kicsit türelmetlen voltam és csak úgy tessék-lássék alapon gömbölygettem, így vannak normál méretűek és vannak óriások, de még így is lett 20-22 darab. Maci, köszönöm, tartok tőle, hogy a kóbász-hagyma kombó után nem sok ízt éreznél:):) Mamma, komment remélem meggyógyul hamar, sajnálom, hogy ilyen gyenge ez a rendszer:( Vállalom, hogy legközelebb lefotózzuk a munkamenetet, most is gondoltam rá, de elvetettem, nehogy valaki azt higgye, hogy valami barkácsblogon jár..:):)Piszke, ugyehogyugye, én is mindig panaszkodok, hogy nem lehetne egy kicsit nagyobb lelkesedést?:):)

  3. Ez nagyon guszta, és jó alternatívája a trüflinek, amihez nem nagyon van kedvem. Hasonló csokizós módszert fejlesztettem ki (bár biztos rájött más is). Ehhez a csokizandó dolgot (nálam eddig gesztenyegolyó volt)a mélyhűtőbe kellett tenni annyi időre, hogy jól lehűljön. Elötte beleszúrtam a fogpiszkálót, tálcára raktam, hűtöttem, majd a csokiba mártottam és a csoki a hideg golyón max. 2 másodperc alatt megdermedt. Mire az asztalra ért az alany, szép csokiburka vol. Ha nincs otthon hungarocelem :-), maradok ennél.

  4. Karácsonykor kipróbáltam, már aznap elfogyott és érkezett az újabb duplaadag rendelése 🙂 imádta mindenki, volt olyan rokon, aki csak azért visszajött hozzánk másnap, hogy még jusson neki belőle 😛 Köszi az ötletet!