Vegyük úgy, hogy a húsvéti sonka-kalács kupac eltakarta a naptáramat, és ezért nem vettem észre, hogy már április 24-e van, de valójában csak szimplán elfelejtettem a blog szülinapját, ami április 22-én volt. Na nem mintha valaha különösebben készültem volna erre a napra, tortát azért nem sütök a blognak, még a gyertyát sem tudná elfújni:):), ennyire nem őrültem meg, de azért 2-3 évente egy rövid megemlékezés jár ennek a kis huncutnak.
2007. április 22-én indult el a Csak a Puffin világhódító útjára, és úgy tűnik, hogy még van mit meghódítani, mert eszem ágában sincs abbahagyni:) 26 éves voltam, Budapesten éltünk, épp csak előző évben házasodtunk össze, a szüleim még Debrecenben, tesómék Pesten éltek, mi pedig annyit utaztunk, amennyit csak tudtunk. A Közgázon dolgoztam minikutatóként és a phd gondolatával kacérkodtam, szabadidőmben pedig próbáltam néha a konyhában is alkotni valamit. Ezt értsd úgy, hogy a virslifőzéssel startoltam:) Aztán jött az a bizonyos kakaós csiga, amiről már annyiszor írtam. Az a szép kakaós csiga, amire annyira büszkék voltunk mindketten, hogy a férjem egy hirtelen ötlettől vezérelve lefotózta. Na nem telefonnal, oh, dehogy is. Rendes fényképezővel, amit az utazások miatt vettünk (talán már nem sulinetre, de majdnem:) Aztán jött az a TV-műsor a gasztroblogokról, egy bokaficam, pár üres óra, és elindult a blog. Le sem írom, mert ki nem állhatom a közhelyeket, de tudjátok, a többi ….:)
12 évvel később ott tartunk, hogy 38 leszek nemsokára, már 10 éve Balatonfüreden élünk, nemhogy mi, de már a szüleim is, tesómék Svájcban, még mindig annyit utazunk, amennyit csak tudunk, csak nem mindig tudunk, de azért igyekszünk, és közben csatlakozott hozzánk a világ legjobb útitársa, Brúnó, aki időközben már 7 éves is elmúlt és iskolába jár. Már 10 éve nem dolgozom a Közgázon:), közben nulláról felépítettünk és szuperül üzemeltettünk 5 évig egy gasztrós webshopot, amit aztán eladtunk, készítettem kb. 2-3000 receptet és fotót, többségét nem is a blogra, hanem különféle honlapokra, facebook oldalakra, magazinokba és ki tudja még hova… Apropó, facebook, insta – ezek sem voltak még meg 2007-ben, akkor még a blogposzt alatti komment volt a menő:)
Majdnem 5 évig dolgoztam a Nők Lapja Cafe gasztro rovatánál, ebből 3 évig én vezettem azt, sok-sok szuper helyen jelentek meg receptjeim és cikkeim, részt vettem több gasztro-oldal fejlesztésében és szerkesztettem 3-4 könyvet is. Tavaly megírtam az (első) Puffin-könyvet és bár most, ahogy így röviden(!) leírtam, őrült soknak tűnik mindez, érdekes módon még mindig nem fogytam ki az ötletekből, szóval ha rajtam múlik, lesz még 13. szülinap is:)
Ahogy az elején sem ez vezérelt, úgy ma sem bújom a statisztikákat, így pontos számot nem tudok nektek mondani, de eszméletlen érzés tudni, hogy 1-1 posztomat, receptemet mennyire sokan olvastátok, és hogy milyen sok család evett már Puffin-sütit az elmúlt 12 év alatt (és akkor arról még nem is beszéltünk, hány kisfiú kapta a Brúnó nevet a mi kis Brúnónk után:). Fantasztikus kis közösség gyűlt a blog köré, nagyon köszönöm, hogy sokan évek óta, sőt akár a kezdetek óta követtek már.
A blogszülinap alkalmából egy kis játékot is szervezek az Instagramon, amiben a könyvemet lehet megnyerni. Gyertek, nézzetek be oda is, a kulisszák mögé is ott tudtok legjobban bekukkantani, szóval egyébként is érdemes Instázni:)!!