Keves olyan rendezveny van, ami miatt hajlando vagyok tobb szaz kmt utazni, de ez momentan olyan. itt fogom lekovetni az esemenyeket, telefonro l ekezetek es szerkesztgetes nelkul. gyertek vissza, ha erdekel. igen, normalis vagyok amugy, balatonfured mateszalka baltonfured. egy nap alatt. nevezhetjuk puffin bamakonak is.
4:10- ebreszto. funny. leszamitva, h bruno mar 3kor ugy erezte h kelni kell. nem tudom, o hova keszult, babavizgyarba megy, vagy mi?
4:45 – teljes hrci diszben, csaladilag bedocogunk veszprembe, egy ozike eletet nem kioltva.
5:06 – a buszsofor megkerdezi, h teljesaru jegyet kerek e. en ezt betudom egy burkolt boknak, feltetelezve, h nem ugy ertette h nyugger jegy jarna, hanem ugy, h hamvas kis pofikam akar diakjegyre is predesztinalhatna.
5:15 – veszprem bp etap start.
5:36 – fun fact: varpalotan egymas mellett van a huncutka turkalo(?) es a cerka sorozo.
5:37 – ezen a buszon mindenki ismeri a masikat. kiveve en. outsider puffin.
5:55 – ujdonsult utitarsam arca es haja csunyan osszeveszhettek ma reggel, cserebe viszont jo cigiszagu, amitol egybol huszoneves emlekek ugrank be, hat ez egy ilyen fiatalodos nap ugy latszik. benijamin button jelmezben jottem, ugy latszik.
7:11 – sima tavolsagi busznak indult, szoporollerre valt a jarmuvem. cigiszagu hulyehaju utitarsammal kozosen megneztuk a filmemet, amiben 2 bibi is volt, 1. nem kozos mozizast terveztem es nem is ertem h hogy tudta kovetni ugy h o nem is hallotta a szoveget, 2. az elottem ulo bunkoka koccanasig nyomta hatra az ulest, nehogy veletlenul kenyemetlenul fekudjon. igy az en terdeim mar eleg morcosak, pedig hol van meg mateszalka.
7:25 nepliget, 110 ert csurizas, ujabb emlekroham, 2004 indulas 18 oras euroklines busszal 3 honapra brusszelbe. hello 23 eves judit, hianyzol.
7:30 mindig elfelejtem a hajlektalanokat meg h a taskamra vigyazni kell. hello videki judit
7:32 welcome back napi mini adrenalinfroccs – bkv blicceles hehe.
8:15 fel oraja varunk valakire, gondolom, itt lakik a szomszed utcaban, ahogy az lenni szokott. de legalabb zsebben az ajandekcsomag, tele rudival. a kerdes csak az, hogy mikor puszijam be oket, hogy ne olvadhjon meg. big dilemma.
8:16 kozben dombovari istvan standupos mar mokazik a buszra varva. vegleg elbizonytalandok, h vajon van e meg igaz storyja vagy mar minden percet atmosta a standup. filozofusnak szulettem, i know.
8:50 on the road. allitolag a nap fenypontja az lesz, amikor szankba vesszuk a csupasz rudit.. magaslabda dombinak, kacagas:)
9:10 dresscode a gyarban: hosszu nadrag zart cipo.lehet h a vatikanba is elugrunk
9:12 szendon tul dombi stndup zajlik.
amugy az osztalykiri apropoja, h 45 eves a marka es h eddig 5 millird rudit gYartottak. jo mi? probalom kiokoskodni h ebbol en mennyit ehettem meg.
10:06 dombi lenyegesen viccesebb volt, mint amire szmitottam. most kollektiv turorudi eve.
10:10 kor en lepek fel, kuplekat fogok eloadni. haha
10:08 egyebkent most esik le h az m3 ason megyunk, elteritem a buszt es hazamegyunk inkabb anyaekhoz debrecenbe. kicsit biztos meglepodnenek a kis utitarsaim lattan, dehat istenem.
11:37 jo kis utitarsam van, ropul az ido. nem kellett volna annyit innom, messze meg a vegallomas. plusz a telefon is lemeruloben. remelem a gyarban lesz aram, nem amisok gyartjak a pottyost, mert akkor a telefonnak annyi. juuhjuj sok a gond. de legalabb a rudi es a guru is sok.
12:52 bent vagyok. kopkodni tilos, pedig lattam a buszon h komplett csulazsakokkal jottek tobben. nemi betegseg, rokakoma szinten kizarook.
15:20 kint vagyok. nem birok tobb rudit enni. ilyen is van. uzem szuper, a nyers rudi mas, a turo rengeteg. jobb az az en idegeimnek, ha tartom magam az evi 1-2 rendezveny szabalyhoz. smuzolasban gyenge, bunkosagon valo bosszankodásban eros vagyok. a butasag egyenesen faj. tovabbi konkluzio otthonrol.
18:00-23:00
délutánra kifogyott a tollam – 21. századiasan fogalmazva lemerült mindenem. irigykedve nézek a buszon mindenkire, aki még tud telefonálni és minden buszállomáson a konnektort keresem…tudok élni.
az esti 8-as, többszázkm-t megjárt búrám már valszleg nem olyan bizalomgerjesztő, mert a népligeti buszsofőr most nem kérdez már vissza, hogy teljes árú e, rezzenéstelen arccal adja. hát ennyit akkor a tini vonásokról…
cserébe sofőrúrnak kedvence a technó. zsír technó, ahogy mondom. megszakítás nélkül nyomja budapesttől veszprémig, nincs B-oldal, se reménysugár, hogy ebből még valamikor zene lesz… csak az az átkozott techno, az megy. ehhez képest a múltkori sofőrmókus, aki demjénösszest hallgatott és hallgattatott velünk, utasokkal, kész főnyeremény volt. itt jön be megint a képbe, a rohadt aksi, ami rég lemerült. ilyenkor már nem tudom saját zenével elnyomni a külső zajokat, ha még van is szikrányi kraft a telefonban, nem feltétlenül egy coldplay memoir-ra pazarolnám. pedig amúgy a sofőrúr nem egy techno arc. nem azt mondom, hogy azt hittem, kövi szabolcsra szokott makramézni vagy leveleket préselni a könyvek lapjai közt, na de techno??
nem értem, hova megy ez az 5-6 kínai srác a buszomon. arra mifelénk a kínaiban sincsenek kínaiak, hát hova mentek? tán kongressus lesz vagy mi?
mindig is tudtam, de le még nem írtam. székesfehérvár a leghosszabb magyar város. most jobb. hogy leírtam.
este 9-kor a biztonság kedvéért sikerül széttrancsíroznom egy fél rudit a farmeromon, még jó, hogy nem az annabálba készülök… azt csak remélem, hogy bele azér’ nem ültem..
nem tudom eldönteni, hogy jó v rossz e hogy sokan névről ismerik a buszsofőrt. most már persze én is tudom, feri bácsihoz van szerencsénk. kicsit öregecske, kicsit rossza füle, de baszki úgy hasít a büdös nagy veszprémi éjszakában, hogy kapaszkodni kezdek…
azt mondja itt nekem 2245 kor a mögöttem ülő bácsi, látva, hogy körmölöm le magvas gondolataimat a száguldó buszon, hogy „milyen szenvedélyesen ír, tán csak nem írónő?” tán csak nem. ő 70-en bőven túl, én egy becsurizáson épp hogy csak innen ennyiben maradunk. papit hagyom a buszon ebből nem lesz korhatáros liaison, tiplizek haza. jó éjt.