Vörösboros-marcipános bonbon

0

A bonbonszezon hivatalosan is beindult. Nem süt a nap, prímán lehet temperálni a csokit és egyébként sincs jobb dolgunk ilyen hideg estéken, mint bonbonozni, ugye? Forraltborízű bonbonnak képzeltem, de megszaladt egy picit a rum, ezért inkább rumos lett, úgyhogy óvatosan a mililiterekkel.

Hozzávalók:
50 g étcsoki
60 g fehércsoki
25 ml tejszín
25 ml vörösbor
csipet fahéj, gyömbér és őrölt szegfűszeg
20 ml rum
100 g marcipán

étcsoki a bevonáshoz

1. A tejszínt és a vörösbort egy kislábasban felforraljuk, lehúzzuk a tűzről és beletördeljük az ét és fehércsokit és addig kevergetjük, míg teljesen fel nem olvadnak benne. Hozzákeverjük a fűszereket és a rumot és elkeverjük, majd hűvös helyre tesszük jó pár órára.
2. Közben előkészítjük a csokiburkot. Az étcsoki 2/3-át kis lábasban kicsi lángon, folyamatos kevergetés mellett megolvasztjuk, majd lehúzzuk a tűzről és beletördeljük a maradék csokit és addig kevergetjük, míg az is teljesen megolvad. Kikenjük vele a bonbonformát és hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen.
4. Ha megdermedt a csoki, és eltelt pár óra és a vörösboros krém is megdermedt, akkor elővesszük a hűtőből a kikent bonbon formát, beleegyengetjük a krémet, pici marcipándarabokat helyezünk a tetejére, és végül a maradék olvasztott csokit rácsorgatjuk és ezzel befedjük a bonbonokat. Hűtőbe tesszük, majd kb fél óra múlva kipattintjuk a formából a kész bonbonokat.

A recept az Alexandra Kiadó egyik 2012-es újdonságából, a Saját készítésű pralinék és bonbonok című opuszból származik, melyet jó érzékkel a magyarországi bonbon-boom (BBB) idején jelentetett meg a fineszes kiadó:) Mert ugye hol van már a 90-es évek konyakmeggy-monopóliuma, meg a rémes, egyízű nugátos bonbonok ideje. Megmondom hol van, hát lejárt. Az idejük. A rossz bonbonoknak. Cserébe viszont trendi dolog lett a kézművesbonbonok készítése és értelemszerűen fogyasztása is, elvégre minek indulna el minden második héten új bonbonos vállalkozás, ha nem azért, mert van rá kereslet. Én már csak tudom, a kereslet, meg a kínálat kéz a kézben jár. Megtanultam a leckét, nyugi, nyugi.

Szóval a bonbonozás menő, ráadásul olyan dolog, amivel otthon is el lehet szórakozgatni. Már nem az evéssel, hanem a készítéssel. Erre a rollerre szállt fel az Alexandra Kiadó is, amikor úgy döntött, hogy magyar nyelven is megjelenteti ezt az eredetileg német nyelven megjelent könyvet. Rövidke bevezető van az elején, pralinésztori, temperálási kisokos, tárolás, csomagolás, tényleg nagyon röviden, lényegre törően, aztán sok, kb. 40 db recept. A receptek csokoládés, diós,mandulás, kávés, gyümölcsös, és trendi fejezetekbe tömörülnek, és bár nem számoltam pontosan össze, az összes bonbon elkészítéséhez hozzávetőlegesen 10 kg csokoládéra lenne szükség, legalább 5 kg marcipánra, szóval van benne matéria bőven, de a megadott mennyiségből lesz is több száz bonbon, úgyhogy ha csak kistételben próbálkoznánk, akkor érdemes egy számológéppel felszerelkezni és vadul osztani a mennyiségeket. A jó hír az, hogy vannak benne egyszerűbb receptek is, sima, gömbölygetős trüffelek és golyók is, szaggatós pralinék, illetve szeletelhető kiskockák is, úgyhogy nem kell megijedni, nem csak töltött, “bonyolult” receptek vannak. Szóval ha valaki fél a kikenés, dermesztés, újabb kikenés, töltelékkel megtöltés, dermesztés, csokitalpazás folyamatától, akkor sem kell aggódni, talál jó pár receptet az egyszerűbb megoldásokra is.

Ami az ízeket illeti, főleg az ismertebb ízekre épít a könyv: mandulás, fehér csokis, diós, mogyorós, rumos receptből akad jópár, meglepően sok kávés recept van benne, és csak néhány különleges ízkombináció, de azok sem vadak. Nincs szarvasgomba, se tölgyfakéregízű bonbon, az itt szereplő receptek alapján elkészíthető bonbonokat nyugodtan lehet nagymamának is ajándékba adni, nem fogja ráncolni a homlokát a fura ízek miatt. Ja, mert hát ugye a legjobb a saját készítésű bonbonozásban, hogy örömet lehet vele szerezni. Szépen prezentálható, be lehet csomagolni, ajándékba lehet adni, (aminél csak kapni jobb:) és lehet dicséreteket bezsebelni. Ilyenkor télen nyilván akad rá alkalom bőven, Mikulás-csomagba, kollégáknak, osztálytársaknak ajándékba simán lehet bonbont adni. Pláne, hogy a könyvhöz adnak 6 összehajtogatható csillivilli dobozkát is, amiben szépen lehet tálalni a kész kis golyókat. Hát ilyen ez a könyv.

Saját készítésű pralinék és bonbonok – Pralinékészlet – Receptkönyv hat stílusos ajándékdobozzal
Alexandra Kiadó
2012
96 oldal
2999 Ft 

Előző cikkBounty-brownie
Következő cikkTúrótorta karamellizált cukorral

1 hozzászólás

  1. Rendeltem szilikon formát, megérkezett. Még sose csináltam ilyen töltött bonbont de ma megvettem az alapanyagokat és neki estem egy kísérleti adagnak, ha bejön akkor ajándék lesz a fa alatt 🙂 A kérdésem az lenne, hogy mennyi csokit olvasszak fel buroknak kb? …hú nagyon izgulok 😀