Hugh Fearnley Whittingstall esetében nem sértődnék meg, ha minden műsorát azzal kezdené, hogy „csak a kezemet figyeljék”, engem ugyanis egyenesen idegesít a fizimiskája. Ennek persze semmi köze nincs a főzéshez, sütéshez, de nyilván van egy léc, amit át kell ugrani ahhoz, hogy valaki TV-séf legyen. Hát nálam Hugh nem ugrotta át, de egy idő után mégis elkezdtem nézni a műsorait, akár tetszik, akár nem. Mármint a fickó. Mert amit csinál, az viszont tök jó, a műsorai igényesek, dinamikusak, hangulatosak, nem fellengzősek, szóval kellemes kis műsorok ezek, csak meg kellett hozzá szoknom a figurát. Persze a műsoraiban nem az árokparti gazból főzött leveskészítés izgat, vagy amikor valamelyik pajeszos hippi haverjával kutyulják a lencsepasztát, hanem a „normális” ételek készítése, amikor kimegy a kertbe és pikkpakk összedob egy klassz kis vacsorát a termésből. Meg a sütik, meg a péksütemények, meg a műsorok hangulata – mondjuk nem csoda, kilóra meg lehet engem venni a vidéki Angliával, ő meg ebben menő, úgyhogy ha őt magát, mint loncsos hajú Hugh-t nem is, a ténykedéseit határozottan kedvelem. Csodálkozom is, hogy eddig nem jelent meg egy könyve sem magyarul, mert már sok éve lehet őt látni a TV-ben itthon is, dehát biztos most jött el az ideje, úgyhogy meg is jelent az első, a River Cottage minden napra című darab az Alexandra Kiadó jóvoltából.
Jó kis vaskos könyv, meló lehetett lefordítani, de hálistennek nagyobb bakik nélkül sikerült abszolválni a feladatot, pedig – hálistennek – nem portréfotókkal van telenyomva a könyv, hanem sok-sok, hangsúlyozom, sok-sok recepttel. Különösebben sokat nem is írogat mellé, lényegre törő, támpontokat ad, hogy milyen alapanyagokat érdemes használni, de nem „oktat”, ahogy a műsoraiban sem. Inkább amolyan haveri alapon megtámogatós hangvétele van, hogy te csak figyelj jól, én meg megmutatom, hogy milyen egyszerű értelmes ételeket készíteni, és hidd el, nem akarsz majd gyorsétterembe menni, vagy mirelit kajákat enni állandóan, hanem rá fogsz jönni, hogy akár minden nap ehetsz saját készítésű finom ételeket. Ennek megfelelően a receptek többsége különösebb konyhai rutin nélkül is elkészíthetőek és a felhasznált alapanyagok sem elérhetetlenek. A klassz az benne, hogy sokszor még a legegyszerűbb hozzávalókból is olyan ételt kerekít, ami magamtól nem jutna eszembe. Nem állítom, hogy egy üres kamra-hűtő helyzetben is varázsolni lehet a könyvből, de ha mondjuk a hétvégén a következő heti menüt tervezzük, akkor simán találunk benne jónéhány ötletet, akár reggeliről, masszívabb húsos ételről, könnyedebb köretekről, vagy akár desszertekről van szó.
Hugh-Fearnley Whittingstal: River Cottage minden napra
Alexandra Kiadó
2012
416 oldal
6500 Ft