VVV – Vendégem Vagy Vacsorára 1/4 Beszámoló

Előétel: Télen Délen

Stahl Juci Gyors olaszos tészták című könyvéből 5 adagra

1,5-1,5 dkg friss bazsalikom és kakukkfű
(1 dkg friss rozmaring (ezt L elhagyta)
1 nagy csokor friss petrezselyem
2-3 friss chilipaprika
6-8 gerezd fokhagyma
2,5 dl olívaolaj
só,bors

5 dkg parmezán

1. A sütőt 200 fokra melegítjük, és sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük a vékony sonkaszeleteket, majd 6-8 perc alatt ropogósra sütjük őket.
2. Közben egy nagy fazékban bő 5 liter vizet forralunk a tésztának.
3. Felaprítjuk a fűszereket, a chilipaprikákat hosszában félbevágjuk, kimagozzuk és az üres paprikahéjakat vékonyan felszeleteljük. A fokhagymagerezdeket megpucoljuk és szétzúzzuk.
4. Ha felforrt a víz, megsózzuk és megfőzzük benne a tortellinit.
5. Az olívaolajat egy lábosba öntjük és beleszórjuk a felaprított zöldfűszereket, a chilipaprikát és a zúzott fokhagymát. Sózzuk, borsozzuk, kicsi lángon pár percig kevergetjük és „ahogy megérezzük a fokhagyma és a friss fűszernövények illatát, máris lehúzzuk a tűzről”.
6. A megfőtt tortellinit leszűrjük, kb. 1,5 dl forró főzővízzel együtt beleforgatjuk a fűszernövényes fokhagymás olajba és az egészet nagy lángon, 1 perc alatt átmelegítjük.
7. Tányérra szedjük, ráadagoljuk a sonkát és parmezánt szórunk a tetejére.

Vaníliafagyit kanalazunk a tányérokra, a közepükbe lyukat fúrunk:) egy arra alkalmas eszközzel – lehet simán kiskanál, almamagházeltávolító, karalábévájó, akármi. A kis lyukat szeletelt mandulával párnázzuk ki, óvatosan vilmost öntünk bele, majd mielőtt még elúszik az egész, meglocsoljuk csokisziruppal, szórunk még köré is szeletelt mandulát és gyorsan az emberek elé tesszük.

A vacsora előtt Zwack Maximiliennel alapoztunk, közben pedig sárga muskotályt ittunk.

L igazán hősiesen helytállt, nehéz helyzetben volt így, hogy ő volt az első, de rém nagyon ügyes volt és lelkes meg minden. Nagy riszpekt a többi pajtásnak is, minden reményemet felülmúlta a hozzáállásuk. Teljesen komolyan vette mindenki, rögzítettük kamerára a vallatószobában az értékelést, szuperjól csinálta mindenki! M, D és J még ajándékot is hozott, mert, ahogy M mondta, „én a másik műsort néztem, amiben mindig visznek ajándékot a házigazdának”:):) Hát tartsuk meg ezt a jó szokást amondó vagyok! Volt még szülinapi köszöntés, műholdon kapcsoltuk I-t, lekötöttünk még egy vacsorát decemberre, mivanmég. Ja igen, a lényeg. Ha nem lenne ez a roppant jó cím, akkor most a Vándorkötény nevet adnám a rendezvénysorozatnak, merthogy L rátalált az egyik fiókban egy kötényre, amit – ahogy a fenti képen látható is – büszkén viselt főzés közben, majd a végén, ünnepélyes keretek között átkötötte V-re, aki a következő est házigazdája lesz.

Hogy az alsó szomszéd mit szólt a meglepihez, amit véletlenül a virágágyásába ejtettünk, azt nem tudjuk, azóta sem. Lapítunk:)