Magic bonbon

0
Mióta elkezdődött a gombócláz, azóta gondolkodom az újabb és újabb bonbon-ötleteken. Azt már egyből tudtam, hogy ha egyszer rájönnék, hogyan lehetne tölteléket adni egy csokis burokba, akkor biztosan banános és narancsos krémet készítenék bele. Nehezen találtam rá a megoldásra, de amióta láttam t3v kosárkáit, azóta tudom, hogy ez lesz a megoldás. Persze pont nem volt itthon bonbon kapszli, csak a bazinagy muffinkosárkák, az meg túl ormótlan lett volna bonbonnak, ezért várnom kellett a megvalósítással. A krémek viszont nem mentek ki a fejemből, még álmodtam is velük egyszer… Aztán lett bonbon-kapszli, és megvalósult a nagy projekt. Úgy jártam el, ahogy t3v írta, minden ment a maga útján, elkészült a banános és narancsos krém is, megtöltöttem, befedtem a kosárkákat és kész is voltak a bonbonok. Aztán annyira vigyáztam rájuk, csak kiváltságosok kaphattak belőle:), így aztán mire lefotóztam volna, kicsit elfáradt az a maradék egy-két bonbon és már nem mutatott szépen… Annyira akartam, hogy legyen egy szép kép is róla, hogy elkészítettem még 4 darabot, de addigra már elfogytak a krémek, no meg a csoki sem volt már elég a fedőhöz, így végül is nyitott kosárka lett, túrókrémmel, és Ízbolygó nyomán vásárolt kicsiszívvel.

Hozzávalók:
étcsoki (én a szerencsi Szerecsent szoktam használni)
bonbon kapszlik

tálca
ecset

1. Helyet csinálunk a hűtőben. Fogunk egy kislábost, megolvasztunk benne étcsokit. Adunk hozzá pár csepp olajat, jól elkeverjük, és a tűzhely mellé odatelepedünk a tálcára helyezett üres papírkapszlikkal, meg egy ecsettel.
2. Gyors mozdulatokkal csokibamártjuk az ecsetet, kikenjük a kapszlikat, fejjel lefele fordítjuk őket, aztán ha mind kész, gyorsan betesszük a hűtőbe a tálcányi kapszlit.
3. Néhány perc múlva kivehetjük, és újból kikenjük csokival, különösen ügyelve arra, hogy az esetleges csoki nélkül maradt helyekre is jusson, majd ezeket is fejjel lefele fordítjuk és tálcával együtt visszatesszük a hűtőbe.
4. Ha jól megdermedtek, akkor jöhet bele a töltelék. Ha a végén le akarjuk fedni a tetejét is csokival, akkor kb. a 2/3-ig töltsük meg, azzal, amivel csak akarjuk. Én a krémekhez felvertem kevés hideg tejszínt, a feléhez villával szétnyomkodott banánt adtam, a másikhoz pedig pár csepp narancslevet és egy narancs héját reszeltem még bele.
5. Ha a krém is benne van, megint visszatesszük a hűtőbe, de ekkor már nem fordítjuk fejjel lefele, csak hagyjuk, hogy kicsit a töltelék is dermedjen, hűljön.
6. Ha be akarjuk fedni, akkor újból csokit kell olvasztani, majd rácsorgatni a krém tetejére, úgy, hogy teljesen befedje a csoki az egészet. Ha mindez megvan, megint mehet egy végső dermedésre a hűtőbe, végül lepiszkáljuk a kapszlit egy hústű segítségével (nagyon könnyű, csak finoman kell bánni a kosárral, nehogy eltörjön a kezünkben) és adagolhatjuk a kiválasztottaknak kedves szavak ellenében.

Grenadine (éppen tegnap) és Chili is írt már csokikosárkákról, itt és itt.
Előző cikkSajtgolyók
Következő cikkCsülkös bableves

1 hozzászólás

  1. gabojsza: lehetne:) Bea: köszi!:) grenadine: nem csodálom!cserke: örülök, hogy tetszik!! és köszi!cukroskata: nem, nem folyik ki. Én csak pár csepp olajat adtam a csokihoz, hogy ne legyen túl folyós, és úgy csináltam, hogy kikentem az összes kapszlit, és mikor a végére értem (jópárperc), akkor forgattam meg őket, így addigra már egy kicsit dermedtek maguktól és így nem folytak ki.

  2. Höjj, remekül néz ki! Nagy (normál muffin méretű) csokikosárkát is készítettem (gesztenyekrém és narancshab töltelékkel), de még nem volt időm publikálni. Annak az a hátránya, hogy a végén nehézkes elfogyasztani a tartót 🙂 de két réteg csoki simán megtartja, a szilikonkosárka lehántásakor sokkal nehezebben roppan el, mint a minipapíros falatkáknál.