Az utóbbi néhány évben elárasztották a netet a chocolate bark nevű édességek. Látványos, egyszerű, lehet belőle milliós nézettséget szerezni az Instán, Tik-tokon, szóval értem én, hogy miért menő. Arról nem is beszélve, hogy csokiról van szó. Az olvasztott csoki a gasztrovideók DiCaprio-ja, vagy kit is mondjak, Taylor Swiftje: mindent el lehet vele adni. Ki ne szeretné – legalább nézni – ahogy olvad, csorog, dermed, roppan az a szép kis csokika. Na ugye?!
Nagyon egyszerű a képlet az ilyen édességeknél: csokit kell olvasztani, aztán megszórni ezzel-azzal, hűtőbe tenni, így a csoki visszadermed, és aztán lehet törni, roppantani. Maga a bark egyébként azt jelenti, hogy kéreg, és ezen lamentáltam is néhány percig, hogy mégis mi köze az édességnek a fa kérgéhez, vagy hogy milyen urban-legendát/popcult utalást nem ismerek, amiből evidens lenne a szóhasználat. Nos, nincs ilyen. Azért lett ez a neve, mert kicsit hasonlít küllemre és eltörve a fa kérgéhez… Hát, jó, legyen úgy akkor.
Amikor én 13 éve csináltam ilyesmiket, akkor épp csokifrizbinek neveztem, de az az alakja miatt volt. Akkor még valóban úgy csináltam, hogy a csokiRA kerültek a feltétek.

Most a legújabb BARK-generáció már fordítva csinálja. Alulra kerülnek a cuccok és a tetejükre a csoki. A végeredmény kb. ugyanaz, de azért kipróbáltam én is egyet.

Ízre csillagos ötös, a banán, a mogyoróvaj és a csoki tökéletes hármas. Állagra is jó, de szerintem nem úgy kell csinálni, ahogy az insta-szipiszupisztárok csinálják. Ők ugyanis azt mondják, tegyük mélyhűtőbe az egészet. Hát én meg azt mondom, hogy ne tegyük, mert szívás lesz. Előbb-utóbb kiolvad a banán, tocsogós lesz, úszik az egész, elvész a ropogós állag. (Kipróbáltam, így volt.)
Elég lesz a hűtőzés is.
Hozzávalók:
sütőpapír
banán
mogyoróvaj
étcsokoládé
aprított sós vagy sótlan mogyoró / nagyszemű só
- A banánt felszeleteljük, nagyjából azonos szélességű szeletekre. Előkészítünk egy kisebb vágódeszkát, ráterítünk egy darab sütőpapírt és szép sorban, egymás mellé rakjuk a banánszeleteket. Jó szorosan.
- Jön a mogyoróvaj. Akkor jó, ha krémes, kenhető állagú. Ha túlságosan kemény, akkor egy picit meg kell melegíteni, és jó is lesz. Szépen rákenjük a banánszeletekre, ízlés szerinti vastagságban (ezért nem írok mennyiséget). Ez már összefüggő réteg legyen, nehogy nekiállj egyesével kenni a banánszeleteket:D Ha megvan, mehet a hűtőbe.
- Ha megdermedt a mogyoróvaj, előkészítjük a csokit és a felaprított mogyorót. Megolvasztjuk a csokit, a mogyoróvajas rétegre csorgatjuk, és gyorsan el is kenjük, mert hamar megdermedhet. Egyből rászórjuk az aprított mogyorót és visszatesszük a hűtőbe.
- Ha megdermed a csoki is, lehet törni-enni.
Tipp: szerintem több kisebb darabot érdemes csinálni, kb. 1 banánból egy adagot, mert így kezelhető táblákat kapunk. Ha összeraknék 4-5 banánt, akkor az úgy kapott óriás tábla már nehezebben lenne kezelhető.
(Van ennek sok-sok verziója, a banán helyett használhattok epret is – de mindig fontos, hogy a gyümölcs ne legyen túl nedves, mert az aláaknázza az egész ropogósságot!)

