A múltkor már kifejtettem a véleményem a zabkásáról, ez most sem változott, de azért tudom ám, hogy egészséges, meg rostokban gazdag és – papíron:) – sokkal jobb, mint egy fehér kenyeres szendvics, vagy egy jó amerikai palacsinta. Tudom én az elméletet, tudom. Sőt, olyannyira figyelek, hogy még csak tejet sem használok hozzá, simán vízzel főzöm, na meg persze a standard vanília/fahéj alapízesítéssel, hogy legalább a kásának is legyen már valami íze. De ahogy a múltkor is mondtam, a dicsőség a zabkásás reggelikben nem a kása érdeme, hanem a feltéteké. Így van ez most is. Szép kis fügét kaptam – na nem 10 kilót ajándékba, mint tavaly, pedig az volt ám a nagy ajándék:) – hanem csak pár szemet, és ha már adtam a kásának egy fügényi cukorterápiát, akkor megfejeltem még egy kis marcipánnal és szeletelt mandulával is. Így, meg a pár szem ártalmatlan kis áfonyával már kifejezetten finom volt.
Hozzávalók:
1 pohár zabpehely
2 pohár víz/tej/növényi tej
őrölt fahéj / vaníliarúd kikapart magjai
marcipán apró kockákra vágva
1-2 evőkanál száraz serpenyőben megpirított szeletelt mandula
áfonya
füge
- A vízbe beleöntjük a zabpelyhet és a fahéjat/vaníliát és közepes lángon pár perc alatt sűrűre főzzük.
- Tálba szedjük és közben beleszórjuk a marcipánkockákat, majd a tetejére jöhet a gyümölcs és a mandula.



